Rózsakvarc

A kristályok között nagy jelentősége van a rózsakvarcnak. A közkedvelt rózsakvarc, a szeretet köve!
Már ránézésre is gyengédséget kelt, nem véletlenül tartják azt róla, hogy szerencséssé teszi a szerelmet.

Mindemellett erősíti a beleélő képességünket, megbocsátásra ösztönöz, gyógyítja a szív sebeit, nyitottá tesz a szépségre és harmóniára, életre kelti az alkotóerőt.

A rózsakvarc viszonylag fiatal kvarckristály, az 1800 – as évektől ismerik. Elnevezését a színéről kapta, melyet a kvarcba épült titán és a kis mennyiségű mangán biztosít.
Kémiai összetétele szilícium – dioxid (SiO2 )

Leggyakoribb előfordulási helyei: Brazília, Madagaszkár, USA

A kvarckristályok összetételéről érdemes annyit tudni, hogy a földkéregnek közel negyedrésze szilíciumból áll. Ebből az elemből körülbelül ugyanannyi van a földön, mint az oxigén kivételével az összes többiből együttvéve.
A kristályos szilíciumdioxid a természetben három módosulatban fordul elő.
A közönséges hőmérsékleten állandó, s ennek megfelelően legelterjedtebb módosulat a kvarc, mely a hatszöges rendszerbe tartozó prizmákból és piramisokból álló kristályokat képez.

– A víztiszta kvarcot hegyikristálynak, vagy máramarosi gyémántnak nevezik,
– mangán- és vasvegyületek által ibolyára festett fajtája az ametiszt,
– a vas által sárgára színezett kvarc a citrin,
– a titán és mangán által szinezett a rózsakvarc,
– a szerves anyagoktól szürkésbarna fajtái füstkvarc néven szerepelnek mint drágakövek.
– Vasoxidtól barnára vagy vörösre festett és a szennyezésektől többé-kevésbbé átlátszatlan kvarc az ónix, achát, jáspis, kalcedon.

Forrás: kristalyinfo.hu